A tech-plomácia kezdete

Előremutató a  dán állam hivatalos tech nagyköveti pozíciója. A világ első erre kinevezett nagykövetével megindult az állami „tech-plomácia”.

Egy héttel szenteste előtt két kiránduló egyetemista lány, Louisa Vesterager Jespersen és Maren Ueland holttestét találták meg a Magas-Atlasz hegységben, Marokkóban.

Ezzel egyidőben egy videó kezdett el terjedni a közösségi médiában, amin az egyik áldozat ordít, majd egy férfi késsel elvágja a nyakát. A hatóságok a videó azonosítása után terrorcselekménynek nyilvánították az esetet. Az elkövetők néhány nappal korábban Facebookra töltöttek fel egy posztot, amiben az ISIS-nek szavaznak támogatást.

A 24 éves áldozat dán nemzetiségű volt, ennek pedig nagy szerepe volt abban, hogy a borzalmas felvétel meglepő gyorsasággal került le Facebookról és YouTube-ról.

Tech-plomácia 1.0 – Casper Klynge, az első tech nagykövet

Ugyanis a dán állam egy évvel korábban kinevezett – a világon először – egy hivatalos tech nagykövetet. Casper Klynge munkája Dánia érdekeinek közvetítése a világ legnagyobb tech cégeinél. Az ő közbenjárása segített abban, hogy a terrorcselekményről készült videó rövid időn belül eltűnjön a közösségi médiából.

Sajnos a fenti példához hasonló sikerek egyelőre ritkábbak, mint a kudarcok. Klynge eddig nem tudott nagyvállalati vezérigazgatókkal – mint például Mark Zuckerberggel (Facebook) vagy Sundar Pichaival (Google) – találkozni, és a felsővezetők sem könnyen nyílnak meg neki.

Az egyik találkozóját a helyszínen mondták le, cserébe kapott egy céges pólót, sapkát és táskát. Ehelyett alsóbb szinteken kezdi az ismerkedést, vagy civil szervezetekkel és volt munkavállalókkal veszi fel a kapcsolatot.

Az így kapott információkból a csapata rendszeresen készít elemzéseket adatvédelem, személyiségi jogok vagy éppen a tech cégekre vetett adók témakörében. Klynge az év felében utazik a világban, és 11 fős csapatából 1 fő Kínában, 3-an Dániában, 7-en pedig San Franciscóban (Szilícium-völgy) dolgoznak.

Állami szintű befolyása van a techóriásoknak

Kinevezéséből néhány dolog világosan kirajzolódik. A legfontosabb talán az, hogy az államok (de legalábbis Dánia) kezdik nyíltan felvállalni, hogy a tech-óriások – így a Facebook vagy a Google – akkora befolyással rendelkeznek a világban, hogy egy szinten lehet őket említeni más nemzetállamokkal.

Ehhez pedig átgondolt külpolitika kell. Nem szabad hagyni, hogy a nagyvállalatok ellenlépések nélkül tegyék a dolgukat, mert azok választásainak manipuláció, milliók adatainak illegális felhasználása, terrorvideók és szélsőséges nézőpontok terjedése a vége.

Továbbá, hogy proaktív hozzáállásra van szükség. Amikor rendszerszintű, komplex problémákat kell megoldani – mint a közösségi média platformok túlzott befolyása a mindennapi életünkre – az államok nem várhatnak arra, hogy a cégek maguktól jelentkeznek, hogy „na, gyertek minket szabályozni”. Oda kell állni eléjük, akár a diplomácia új szintre emelésével, és elkezdeni a diskurzust a megoldásokról.

Végül pedig a földrajz. Igaz, hogy Klynge nagykövet az ideje felét utazással tölti, így gyakran látogatja Európát és az EU-s döntéshozókat, a csapatából Amerikán és a saját országán kívül csak Kínában van állandó ember. Ebből látszik, hogy egyre nagyobb jelentősége van Ázsiának a világ politikájában és gazdaságában, és ez még csak a kezdet.

A világ első erre kinevezett nagykövetével tehát megindult az állami „tech-plomácia” (ők is így hívják), ami remélhetőleg egyre többször kap helyet a nemzetek külpolitikájában.

Ha sikerrel járnak, és nem csak olyan kis országok, mint Dánia (a Facebook felhasználóinak 0.3%-val egyenlő a lakossága) fogja alkalmazni, akkor egyre hatásosabban fog tudni a világ fellépni a tech-óriások hatalma ellen. Ez pedig minden felhasználónak érdeke.

Búzás Balázs / Corporation Z