A közép-és kelet-európai blokkra valóban felfigyelt a divatszakma

A magyar divatélet aranykorát éli. Forintos-Szűcs Anitát, a  HUNGARIAN FASHION & DESIGN AGENCY divatipari divízió igazgatóját, vezérigazgató helyettest kérdeztem a Magyar Divatügynökség céljairól.

A „nagy márkák”-ra kicsit ráuntak a fiatalok, és a világ számára is sokkal érdekesebbek lettek a kis, főleg keleti országok márkái. Ti ezt hasonlóan látjátok? 

A közép-és kelet-európai blokkra valóban felfigyelt a divatszakma, sőt a Vogue magazinért felelős Condé Nast International is úgy döntött, hogy nyit a régió felé. Ebben közrejátszhatott, hogy az elmúlt időszakban milyen hatással volt a közép-és kelet európai divat és kultúra a nemzetközi luxusházak kollekcióira és azok eladásaira.

A divatlapok szerint a kulturális tényezők mellett az olyan márkák, mint a Vetements, Demna Gvasalia vagy Gosha Rubchinsky miatt került reflektorfénybe a régió. A kortárs tervezők egy része a rendszerváltás előtt született, de az azt követő időszakban szocializálódott. Ez beindíthatta a kreativitást az olyan országokban, mint például Magyarország.

A közép-kelet-európai régió sokak számára lehet egzotikus úti cél, mivel évekig el volt zárva a világtól. A legtöbb környékbeli nagyváros kreatívosaihoz hasonlóan a budapesti tervezők is szeretik ötvözni a tradíciókat ötvözni a kortárs hatásokkal. Ez meghatározó inspirációforrás számukra.

Az, hogy a fiatalok kicsit ráunthattak a nagy, illetve a fast fashion márkák kínálatára, talán azért is lehet, mert ez már egy sokkal tudatosabb generáció, aki figyel a környezetére és fenntarthatóbbá kívánja tenni a világot.

De ugyanakkor sokkal fontosabb neki az önkifejezés és az egyediségre való törekvés is. Tehát valóban hasonlóan látjuk, ez is közrejátszik abban, hogy a Budapest Central European Fashion Week első napjára nemcsak hazai- és határontúli magyar tehetségeket hívtunk meg, hanem például ukrán, brit, olasz és lengyel fiatal tervezőket is.

A közösségi média és a technológia az, ami a divat és a divatban működő üzleti modellek újragondolását kényszerítette ki. Ti miben segítitek a magyar márkákat a versenyképességhez ezeken a területeken?

Az utóbbi években hatalmasat fejlődött a média világa. Óriási a piac és szinte naponta jelennek meg a témával kapcsolatos újdonságok. Főleg igaz ez a technológiai vívmányokra. Igyekszünk a programjainkba is beépíteni ilyen modulokat. Nemrég tartottuk meg az első Budapest Fashion & Tech Summit konferenciát, ahova a világ minden tájáról érkeztek divatipari szakértők. A cél az volt, hogy megosszák tapasztalataikat az ipart érintő legaktuálisabb kérdésekről, mint a fenntarthatóság, a digitalizáció, az innovatív üzleti megoldások.

A HFDA Academy rendezvénysorozatunk keretében rendezzük meg a Fashion Flash kerekasztal-beszélgetést, ami olyan témákat járt körbe 2019-ben, mint például a közösségi média a divatban, a smart technológia illetve annak vívmányai és a divat kapcsolata.

Természetesen a magyar és a nemzetközi mentor programjainkban is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a programban részt vevő tervezők felkészültek legyenek a közösségi média, a technológia valamint a marketing területén is.

Az új generáció fogyasztói, de alkotói oldalon is új látásmódot hozott be. Milyen formában működtök együtt vagy keresitek a kapcsolódást a Z-khez ?

Természetesen nyitottak vagyunk és igyekszünk megtalálni a közös hangot a digitális eszközökhöz szokott új generációs fogyasztókkal, mivel számos területen már ők a meghatározó vásárlóerő. A Millenials és a Z generáció tagjait nem elsősorban az életkoruk, hanem a gondolkodásmódjuk határozza meg.

A korábbi generációkhoz képest nem csak fogyasztanak, hanem aktívan alakítják és hozzák létre saját tartalmukat. Ez kihívások elé állítja a marketing szakembereket, mivel a márkáknak rendkívül nagy figyelmet kell fordítaniuk erre a tartalom gyártás tervezésekor a jövőben. Fel kell ismernünk, hogy sokkal bátrabbnak kell lennünk. A Z generáció már nem kíváncsi a hagyományos reklámokra, inkább a valós, mindennapi életből vett, natív tartalmakra koncentrál.

Mi is igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani és már a karrierjük kezdetétől fogva támogatni a kezdő fiatal tehetségeket és a szakiskolásokat egyaránt. Reméljük a jövőben még több közös programba tudjuk majd őket bevonni.

A kelet, az ázsiai piacok is megnyíltak, Kínából egy kíváncsi és tőkeerős fogyasztói réteg nőtt ki. Ők most egyelőre csak a nyugat-európai márkákra kíváncsiak, vagy láttok-e esélyt az ő meghódításukra is?

A kínai fogyasztók a divatipar egyik legnagyobb vásárló közönségének számítanak. Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő években a divatipar értékesítésének nagyjából a fele az interneten keresztül történik majd. Ebben a szektorban leginkább a kínai netes vásárlókra számítanak a luxusmárkák.

Az érem másik oldala azonban az, hogy az ázsiai fogyasztók között egyre népszerűbb a bevásárló turizmus, van egy réteg, aki szívesebben vesz meg egy minőségi táskát vagy cipőt ott, ahol az valójában készült.

Szerencsére egyre több nemzetközi szakember figyelmét felkelti a Budapest Central European Fashion Week rendezvényünk, amelyre legutóbb közel 6000-en voltak kíváncsiak. A divathét vendégei között köszönthettük többek között a Vogue Hongkong szerzőjét, Declan Chant, a kortárs divat egyik nagy rajongóját, Yu Masuit, a japán DJ-t Mademoiselle Yuliat, Soki Mak stylistot és kreatív direktort. De járt már Budapesten Bryanboy és a japán Amiaya ikrek is, akik a világ meghatározó divatfővárosainak állandó vendégei. Reméljük, hogy a jövőben még több divatszakembert és buyert fogadhatunk az ázsiai régióból.

Szorosan együttműködtök a MOME-val. A világ átalakult, én különösen hiszek a klasszikus szakértelemben, de nem feltétlenül a szabásvarráshoz legjobban értő szakemberből lesz hiteles és befutott tervező. Szerintetek mik a legfontosabb “skillek”, képességek ma ahhoz, hogy egy fiatalból hiteles és akár világszerte is elfogadott tervező legyen Magyarországról?

Nemcsak a MOME-el vagyunk kapcsolatban, hanem minden olyan oktatási intézménnyel, akinek a tanrendjében szerepel divattal vagy designnal kapcsolatos képzés. A MOME Master campuson került megrendezésre a Budapest Fashion & Tech Summit konferencia, melynek egyik fő előadója, Mo White a Hyperwild vezérigazgatója éppen a hazai márkák különböző nemzetközi kitörési lehetőségeiről beszélt.

Valóban nem feltétlenül kell már varrni tudnia egy sikeres tervezőnek, de az, hogy kiből lesz világhírű tervező, az azért meglehetősen összetett és egyénfüggő. Valószínűleg fontos, hogy hova pozícionálja magát egy tervező illetve hogyan határozza meg a célközönségét és ezt az üzenetet kommunikálni is tudja a közösségi oldalakon.

Napjainkban jelen kell legyen a márkák életében az adatkezelés is, mivel a számok alapján nemcsak fenntarthatóbbá válhat az iparág, de az új kollekciók tervezésénél is hasznos lehet, ha tudjuk, hogy az előző szezonban mit szerettek a legjobban a vásárlók.

A válasz e kérdésre tudom nehéz, mégis kiemelnél bármilyen szempontból magyar márkákat, tervezőket ?

A Magyar Divat & Design Ügynökség munkatársai egyformán megtesznek mindent minden olyan márkáért akikkel kapcsolatban állunk a magyar és a nemzetközi mentorprogramban, a divathéten illetve a különféle rendezvényeinken egyaránt.

Trunk Tamás / Corporation Z