Előregyártott hangulatok generációja vagyunk

Nagyon kevés dolgot tudunk megélni saját magunk. Kevés olyan életérzés van, amit mi magunk fedezünk fel saját magunknak.

Hiszen már létezőhöz próbálnak társítani valamit a márkák, ami az övék. A haverokkal csinálsz valamit? Rögtön bejelentkezik a millió egy márka a saját életérzéseivel, hogy elmagyarázza, mekkora flow már a Balaton parton sörözni a haverokkal, mert az egy ilyen a kollektív tudatba beleivódott klisé, mindenki szereti a Balatont, a hekket, a sört és a haverjait nem? De!

Minden egyes teljesen természetes cselekvésnek, mint például a csajozásnak, vagy pasizásnak, a barátaiddal és a családoddal való időtöltésnek megkapod a túlromantizált változatát, ami hű de mekkora flow, mert mindenki szereti, és ehhez az életérzéshez rögtön kapsz egy brandet is. Nem feltétlenül a konkrét értelemben vett brandekről beszélek, amiket meg lehet venni, a szerelemért például egy teljes filmes stílus, és millió reklám jött el, hogy az elvárásokat vele kapcsolatban feltolja az egekbe. Nincs már meg a reklámokban az a lázadás sem, ami volt korábban, a reklám annyira mélyről feltörő volt, és akkorát ütött az előző generációknál, azt is készen kapjuk filmekben, reklámokban, és mindezt azért, mert mi vagyunk a fontosak a merketingesek szemében.

Mi vagyunk azok, akiknek rengeteg szabadidejük van, (a felnőttekhez képest rengeteg, kedves Független Diákparlament, nyugi) és ebből a rengeteg szabadidőből nagyon sokat töltünk a világ legkönnyebben reklámmal teletolható felületén. Számunkra minden eladható, és ha a hangulataidra már most árcédulát ragasztanak, akkor neked csak annyit kell tenned, hogy folyton újra és újra megvedd azt az embert, aki lenni szeretnél.

Fabricius Márk /Corporation Z