A fake news megfékezésének lehetséges módszerei között vannak közvetett és közvetlen módszerek is, kulcsfontosságú az edukáció.

Egyáltalán lehetséges-e megfékezni a fake news, vagyis az álhírek terjedésést? A jelenség nem újkeletű annak ellenére, hogy az utóbbi években kapta fel a média és ezzel párhuzamosan vált a közbeszéd részévé. Egy egyszerű példával élve, a pletyka mint hamis információforrás már jóval az internet térnyerése előtt a mindennapok része volt.

Ami megváltozott, az az információ – és ezzel együtt a fake news – mennyisége és elérhetősége. Mivel az ember nem változik, csak a technológia, ezért az álhíreket teljesen megfékezni nem lehet, de igenis harcba kell szállnunk a dezinformációs kampányok társadalmat bomlasztó hatása ellen. Ebben a harcban két fő irányt látok: közvetett és közvetlen módszereket.

A közvetett módszer alatt a hírfogyasztók oktatását értem, és azért hívom így, mert az alanya nem az álhír maga. Elérhetetlen álom minden hamis információ kigyomlálása az internetről, ezért fontos a felhasználók figyelmének fejlesztése. Ha magunknak képesek vagyunk kiszűrni a hamis híreket, akkor megszűnik a szüksége annak, hogy harmadik félre – például hatóságokra – támaszkodjuk.

Nem is kell messzire mennünk hasonló példáért, az egyetemen már most is tanulunk a megfelelő források felkutatásának módszereiről. Ezt a tudásanyagot át lehetne adni a fiatalabb tanulók számára is, mondjuk általános iskolától kezdve.

Általánosan elmondható az, hogy az internet és a közösségi platformok hatalmas népszerűsége ellenére nem tanultuk meg őket rendesen használni. Be kell látnunk, hogy manapság az ehhez kapcsolódó kompetenciák vannak olyan fontosak, mint néhány területen az elméleti tudás. Emellett pedig hatékony eszközként szolgálhat az álhírek elleni harcban.

Másik a közvetlen módszer, ami magát a fake news jelenséget támadja. Ezalatt olyan technológiát értek, amik kiszűri és jelzi a potenciálisan hamis híreket, múltbeli adatok vagy rendszerszintű jelenségek elemzésével.

Szerencsére már erre is van példa. A The Economist számolt be a napokban a Litvániában használt Demaskouk nevű szoftverről (a neve a litván leleplez szóból ered). Az orosz fake news gépezet ellen fejlesztette egy helyi médiacsoport a Google segítségével. Úgy működik, hogy elemzi a (litván, orosz és angol nyelvű) online tartalmakat és pontokat rendel hozzájuk az alapján, hogy mekkora valószínűséggel álhír egy-egy elem. Ezután historikus adatok alapján megpróbálja megtalálni a különböző témák kiindulópontját. Erről értesítést kapnak a szoftverrel dolgozó felhasználók (többek között újságírók, kormányzati emberek), akik válaszul kiadhatnak egy leleplező írást vagy videót, de több mint 4000 önkéntes is segít utánanézni a tényeknek. A technológia elég jól működik, gyorsan ki tudnak szűrni egy-egy álhírt, így azok hatása elenyésző tud lenni.

Az egyre nagyobb károkat okozni képes fake news jelenség megfékezésére a fenti két irány – közvetett és közvetlen -, és hozzájuk kapcsolódó módszerek szolgálhatnak hatásos ellenszerként.

Búzás Balázs / Corporation Z