Meg kell mondjam, elfogult vagyok. Egy KLM gépen ismertem meg Timmy Trumpet-et, a világhírű DJ-t, sőt Amszterdam zseniális streetwear shopjaihoz is a KLM gépei repítettek. Úgyhogy a KLM repülésre nekem valószínű nehéz lesz nemet mondanom, pedig a mostani kampányukkal mintha hasonlót várnának tőlem.
A KLM most nagyon erőset lépett az új kampányával, melyben arról beszél nekünk a légitársaság, hogy kevesebbet kellene repülni a környezetszennyezés miatt. Azt kommunikálják, hogy nagyon sok esetben a repülő helyett érdemes a vonatot választani, hogy nem kell minden nemzetközi megbeszélésen személyesen ott lenni, a Skype is egy jó megoldás. Ezzel meglepően nyíltan maguk ellen kampányolnak, önkritikát fogalmaznak meg. Meglepően ez mégsem butaság. Bizalmat építenek.
A Z generáció már a kezdetétől fogva egy reklámcéltábla középpontja volt. Mint sok korábbi generációnak is, nekünk is el próbáltak nagyon sok mindent adni, de talán mi vagyunk az elsők, akiknél azt mondják, hogy kialakult egy hetedik érzék szerűség. Érezzük a rejtett hirdetéseket, a product placementeket, tudjuk mikor akarnak valamit a torkunkon lenyomni. Így az egyetlen helyes út már az őszinteség. El merik azt mondani nyíltan, amit sok cég elrejteni próbál. Jobban megbízunk bennük… Újra itt egy ilyen kampány. Igen, újra. Láthattunk már példákat, ehhez hasonló sikerekkel. Itt volt a Patagonia. A „don’t buy this jacket”, tehát a „Ne vedd meg” kampányuk, a „worn wear”movementjük radikálisan kockázatos. Ezért pedig szerethető.
Tulajdonképpen ez érthető, hiszen mindannyian szeretjük ha valaki a rendszer ellen fordul, váralatlan lépésre szánja el magát, akár elgondolkodtat minket, mint ez a kampány, vagy csak meglep minket. Bár ott nem egy kampányról volt szó, emlékezzünk vissza arra a felhajtásra ami létrejött, amikor Bansky bedaráltatta a saját festményét egy aukción.
Bár valószínűleg a rejtőzködő művésznek nem a siker volt a célja ezzel a kampánnyal, inkább csak egy kicsit „be akart mutatni” a művészeti rendszernek, a szürreális árakon mozgó aukcióknak, mégis a festménye értéke a sokszorosára nőtt, így félig szétvágva.
A márkák az influencerek elé léphetnek
Visszatérve az őszinteség fontosságára, jelenleg újra nagy fordulatban a világ. Az influencerek világa abban az időszakban jött létre, amikor az erősekben elvesztettük a bizalmat. Multicégek, politikusok és még hasonlók. Ekkor kezdtünk kutatni új személyiségek után, akiknek hihetünk és akikben megbízhatunk, miközben fel is nézünk rájuk. Tulajdonképpen teljesen hétköznapi emberek, akik hobbiból Youtube-oztak, lettek ennek pozitív értelemben a célpontjai. Az évek során ez az üzlet is akkorává nőtte ki magát, hogy sokak szerint az eredeti koncepció kifigurázásává vált. Nagy üzleteket kötnek, sok véleményvezér Instagram oldala reklámtáblákhoz kezd hasonlítani. Elkezdjük elveszteni ezt a bizalmat. Az első reakciók erre először a micro- és már sok esetben nanoinfluencerek felkapottsága lett. Külföldi cégek szürreális összegeket hajlandóak kifizetni 1-2 ezer követővel rendelkező, tulajdonképpen hétköznapi embereknek egy termék promótálásáért cserébe. Igazából a hitelességükért cserébe, mert bennük még sokan megbíznak. Posztjukat látva, szinte mintha egy barátod tanácsát fogadnád meg.
Mégis, ha minden így folytatódik, egyszer ennek is vége és a következő influencerek pedig – dobpergés – a cégek lesznek.
Ha egyre több márka kezd úgy cselekedni, mint a KLM és sok influencer nem tesz azért, hogy a régi hitelessége visszatérjen, akkor egy újabb 360 fokos fordulatot teszünk meg, és a márkákban fogunk újra azon a szinten megbízni.
Tehát fej-fej mellett megy a verseny és én is kiváncsian várom, hogy ki nyeri meg a befutót.
Trunk Tamás DABLTY